Keresés
 
 
Megtekintve: 944 alkalommal
Örömhír - B. év

Erre megszűnt a láza, Évközi 5. vasárnap

Erre megszűnt a láza

Évközi 5. vasárnap

1. Katonasor az ember élete… (Jób 7,1–4.6–7)

A farsangi bálok idején szinte kontrasztként hat a szenvedő ószövetségi szent, Jób példája, aki egy szempillantás alatt veszíti el nyáját, gyermekeit, és bélpoklos lesz. Még a születése napját is megátkozza. Jób az emberi életet a legszerencsétlenebb sorsokhoz hasonlítja: katonáskodás, napszámosság, rabszolgaság. Azóta még lenne néhány ötletünk: hajléktalanság, menekült státusz, politikai meghurcoltatások, kisebbségi lét stb.… Mi, keresztények, már a megváltásban, a megváltásból élünk. Semmilyen földi baj, trauma, betegség, katasztrófa miatt nem engedhetjük meg magunknak a kétségbeesés kilátástalanságát. Ha nincsenek is válaszaink a szenvedés alatt lelkünkből feltörő miértekre, Krisztus keresztjében minden szenvedés értelmet nyer.

 2. Jaj nekem, ha nem hirdetem az evangéliumot!… Mindenkinek mindene lettem, hogy egyeseket megmentsek. (1Kor 9,16–19.22–23)

Az igehirdetőnek nem lehetnek előjogai csak azért, mert Krisztus hívására válaszolt. Annak ellenére, hogy munkájából „él”, az sohasem lehet az evangélium hirdetésének akadálya. Szent Pál idejében a rabszolgák dolgoztak, a szabad emberhez méltatlannak számított a szolgálat. Az apostol nem akarja a béres látszatát kelteni, ezért lemond az anyagi juttatásokról. A belső szabadság nagyszerű példáját adta ezzel a rábízottaknak és munkatársainak egyaránt.

 3. Erre rögtön elhagyta a láz, és felszolgált nekik… (Mk 1,29–39)

Jézus, miután meggyógyította Péter anyósát, aki magas lázban feküdt, meggyógyítja azokat a betegeket is, akiket odahoztak, és akikben hitet tapasztal. Nem kampányszerűen és nem is a kedvezményezetteket részesíti előnyben, hanem ezzel Isten országának örömhírét szemlélteti. Keresetlen egyszerűséggel állítja helyre az élet rendjét. Kiigazítja, ami elromlott, természetes gesztussal fordul a szenvedő emberekhez, kiűzi az ördögöket, aztán továbbhalad. Bár sokszor szembesül az emberi nyomorúsággal, nem alapít azonnal kórházat, nem ragad le „háziorvosi rendelőjében”, mert neki sokkal nagyobb, több a küldetése…A beteggyógyítások mindig a belé vetett hit, illetve a vele való sorsközösség jelei.

Milyen érdekes, hogy egész este gyógyított, és amikor a tanítványok hajnalban keresték, már egy elhagyott helyen imádkozott. Fontosabb neki az Atyához fűződő személyes kapcsolat ápolása, mint a tömeg lelkesedése vagy a tanítványok otthonos vendégszeretete. Mintha azt akarná sugallni, hogy ő nem szolgáltatást nyújt, nem a tüneteket akarja megszüntetni, hanem az egész embert gyógyítja. Üdvözítő munkája közben sem feledkezik meg a lényegről, nem adja oda a nagyobb jót a kisebb jóért. Nem esik a végletekbe. Meg tudja őrizni az egészséges egyensúlyt az igehirdetés, a szeretetszolgálat és az imádság között. Jézus Krisztust sokan ma is csodadoktorként kezelik. Jól jönne egy kis gyógyulás, lázcsillapítás. Ha csodát tenne: megszűnne betegségünk, kigyógyulnánk a rákból, visszanyernénk egészségünket, mindenki boldog lenne. Az egyházat is szolgáltató intézménynek tekintjük. Azért fizetünk adót, hogy annak fejében a pap minket kereszteljen, eltemessen, eskessen és imádkozzék értünk, netán helyettünk. Különvált a test és a lélek. Sőt az utóbbi valami megfoghatatlan, kiüresített mentálhigiénés, pszichés ködösítésbe torkollik. Szakosodtunk. Szétválasztottuk a betegséget a bűntől. Pedig mennyi bajnak valójában bűneink az okozói! Jézus a testet és a lelket egyaránt gyógyította: csak azt engedte el meggyógyultan, aki teljes emberségében egészséges lett.

Ki kellene gyógyulnunk abból a – sátán okozta – kábulatból, hogy nincs bűn. Semmilyen fitoterápia, gyógyszer és patika nem képes elvenni bűnünket. A betegség nem annyira vegyi és fizikai folyamatok tünetegyüttese, mint inkább a rend megbomlása bennünk. Jézus terápiája nem alternatív gyógymód, hanem testi-lelki egészségünk, üdvösségünk megmentésére, visszaadására szolgál.

Ne csodákat, rendkívüli isteni beavatkozásokat várjunk tőle – amelyekkel egyszersmint letesztelnénk szeretetének hatékonyságát –, hanem a szenvedés, a betegség keresztény elviselésében, a vele együtt szenvedésben keressük életünk jobbulását.




« vissza
 
 





btz webdesign