Espécetlik 25/9: Pünkösd

•          Nagyon jól mutat a Tiktokon: ukrán nácik német felszerelésben-orosz földön…mindhalálig. khm.
•          Trump után szabadon: elegem van abból, hogy mindig igazam van…
•          Vadim Dzjubinszkij, az ukrán rendőrség bűnügyi nyomozó osztályának vezetője szerint az összes elveszett vagy ellopott fegyver – jelenleg 593 ezer darab – számon van tartva, és európai partnereink is tudnak ezekről. Ha ilyen fegyver felbukkan bármelyik európai országban vagy máshol a világon, azonnal tudni fogunk róla.
•           Vigyázz Gondolataidra, mert Szavakká fognak válni.

                     Vigyázz Szavaidra, mert Tettekké fognak válni.

                     Vigyázz Tetteidre, mert Szokásokká fognak válni.

                     Vigyázz Szokásaidra, mert Jellemeddé fognak válni.

                     Vigyázz Jellemedre, mert az Sorsodat fogja alakítani,

                     és Sorsod lesz az Életed … (Dalai Láma)

•          Minden arc nyitott kapu. Csak belépsz, akárha séta közben, találomra egy ház nyitott kapuján, és máris eléd tárul a szebb napokat látott lépcsőház, a függőfolyosó díszes öntöttvas korlátja vagy az udvar sarkában meghúzódó, repkénnyel futtatott márvány falikút. Zajok és neszek, koraesti szagok és illatok között otthonosan megsimulsz - míg valaki váratlanul rád nem köszön, és meg nem kérdi, hogy kit keresel... (részlet Zöldy Pál: Ikon c. novellájából)
•          Úgy látszik, mostanság előjött az ősi európai-brit szokás, mint a helyi folklór része- autóval belehajtani a tömegbe, s közben allahuakbározni…
•          Posztmodern korunkban gyermekeink elrablása a telefonnal kezdődik. Fizikailag a teste még otthon van, de már nem rád hallgat. Megértem, hogy a szülő telefont ad a gyerek kezébe, hogy addig nyugton legyen... Ha most odaadod azt a telefont, el fogod veszíteni később a gyereket. Régen attól kellett félteni a gyereket, ha lement este 8-kor a Rákóczi térre. Most akkor kell félteni, ha otthon van a szobájában egyedül és csöndben. Ha a gyerek csöndben van a szobájában, baj van, veszélyben van…khm.
•          Magyarországon nagy az éhség, az embereknek nincs pénzük élelmet vásárolni, inkább elmennek az étterembe…khm.
•          Morbid hirdetések a háború árnyékában:

     -      „akciós halál” jeligével. „Miért várna még hetven évet?” ; „Csak önnek, csak most! Ingyenes posztumusz főiskola!”; „Kecsegtető fogászati kedvezmény, a                                fogmaradványoknak…” A többi – a sírok, a romok, a félelem a reszketés és az adósság – marad az élőknek…

•          Vadászatból tart hazafelé a székely és a fia. A gyerek kérdi:

                     – Apja, mi a különbség a puska s a géppuska között?

                    – Hát fiam, mongyuk valami olyasmi, mint mikor én elkezdek beszélni, sosztán anyád…

•          Manapság Brüsszelben az a mondás járja, hogy a jó kompromisszum nem azt jelenti, hogy mindenki boldog lesz (olyan nincs), hanem hogy mindenki egyforma mértékben lesz boldogtalan.
•          Van egy amerikai zenekar, egy szívemhez igen közel álló duó. Olvastam egyszer interjút velük, amiben többek között az is elhangzik, hogy az egyik legjobb lemezük készítésének idején az egyik tag egy pornómoziban dolgozott. A zenéjüket hallgatva nagyon nehéz ezt elképzelni. Hogy valaki a texasi Austinban rendszeresen bejár a munkahelyére, egy pornómoziba, miközben rendszeresen drogozik, és közben, a szabadnapjain olyan zenét csinál, amiről nem kevesen úgy vélekednek, hogy Debussy és Stockhausen óta a legjelentékenyebb esemény a kortárs zenében.

Ebben a zenében nyoma sincs se a drognak, se a pornómozinak, annál inkább van nyoma valamiféle fenséges atmoszférának. Az örökkévalóság visszfénye járja át ezt a zenét, és mindez egyáltalán nem következik azokból a figurákból, akik mindezt létrehozták. Ezt a jelenséget konstatálta és örökítette meg felejthetetlenül Hamvas Béla a Karnevál című regényében, ahol a történet csúcsán álló, a spiritualitás legmagasabb fokát képviselő szereplő egy koszos csavargó, Márkus. Egy mindenki által lenézett, népkonyhákat látogató és hajléktalanszállók poloskás ágyain alvó figura. Durván és trágár módon beszél, lekezelő és megalázó, mégis ő az, aki a főszereplőt, Bormester Mihályt beavatja a dantei túlvilági utazás rejtelmeibe. Ő lesz a szellemi vezetője ezen az utazáson. Éppen ő, egy nagyhangú, elhanyagolt külsejű hajléktalan. És ha már a hajléktalanság előkerült, akkor azonnal eszembe jut Tóth József, akit egy budapesti hajléktalanszállón ismertem meg még szociális munkás koromban. Tóth József olyan volt, mintha az imént emlegetett Márkus testesült volna meg benne. Azzal a különbséggel, hogy soha nem volt elhanyagolt, sőt, nagyon is adott a tisztaságra. Lelki értelemben volt hozzá hasonló. (Győrffy Ákos)

•          Észak Koreának 5 millió aktív katonája van Kínának 6 millió, de mindkettőnek van 60.000.000 tartalékosa!
•          Itt nem nemzetállamok állnak szembe egymással, hanem a blackrockos SZUPERTŐKE! Ha létezik a világon egy olyan tőkealap, amely éves szinten az USA, Kína után a harmadik legnagyobb bevételt tudhatja a magáénak, s ha valójában vannak olyan résztulajdonosok benne, akiknek a teljes vagyona érdekes módon az USA teljes adósságállományával vetekszik: 36.460 milliárd dollár, akkor nem ennek a demokráciákat lebontó hatalomnak a mozgásával kellene foglalkoznia mindenkinek? Mindenkit csak nem tudnak 1x-re kinyírni?!
•          A Szél MINDENÜTT fúj. Vannak olyanok, akik elbújnak előle, megszokott életüknek biztos menedéket keresve. Vannak, akiket összezúz, mert nem tudják, hogyan találkozzanak Vele. Vannak, akiket útjuk közben ér váratlanul. És végül vannak azok, akik nyitott szívvel Elébe mennek, akár még a vihar erejét is megtapasztalni akarván. Ők a szentek - és a szentté válni akarók.
•          Két bábu, egy mester. Lehet, hogy Trump és Putyin különböző nyelveken beszél, különböző mítoszokra hivatkozik, és különböző népességeket szólít meg, de ugyanazokat a globalista urakat szolgálják. Nem a nemzetük felszabadítása a feladatuk, hanem az ellenállás félrevezetése, a forradalmi energia elnyelése, és a világ irányításának valódi tervezőinek védelme attól, hogy valaha is lelepleződjenek. Nem ők jelentik a megoldást. Ők az elkülönítő rendszer. És amíg az emberek nem látnak át ezen a megtévesztésen, addig ugyanazok a rejtett hatalmak fognak továbbra is uralkodni - észrevétlenül, kihívás nélkül és büntetlenül. Ez egy mesterséges polarizáció.
               A Trump-Putyin „tengely” nem fenyegetést jelent a globalizmusra - ez a globalizmus eszköze, amelyet arra használnak, hogy a világ népességét ellentétes törzsekre osztják:

               - Nyugat és Kelet között.
               - Baloldal vs. Jobboldal
               - Globalizmus vs. nacionalizmus
               - Liberalizmus vs. Hagyomány

Ez a dialektika egyetlen célt szolgál: a tömegeket érzelmileg a politikai színházban tartani, miközben a valódi döntéseket a pénzügyek, a hírszerzés és a vállalati ellenőrzés láthatatlan hálózatai hozzák.
Legyen szó ukrajnai háborúról, gazdasági összeomlásról, biológiai biztonsági rendszerekről vagy a digitális irányítási rendszerek bevezetéséről, Trump és Putyin egyaránt forgatókönyv szerinti szerepet játszik ugyanabban a globális drámában - nem a mély állam ellenfeleiként, hanem annak eszközeiként.(vélemény a netről). khm…

•          A Jelen helyzet tippjei nagyjából, globálisan: Putyin ismeri a nyugatot a nyugati politikusok mentalitását. Trumpot szorítja az idő. Erre játszik Putyin, húzza az időt. Erre képezték ki évtizedeken keresztül. Putyin a sarokköveiből nem fog engedni, és erre komoly oka van, amihez rendelkezik aduásszal is. Putyint nem érdekli ki mit mond. Riasztó de igaz. A számára fontos ukrán területeket birtokolja, még Moldova témában is kész mindezért lemondani bizonyos feltételekkel. Oroszország révén a Sarkvidék "zsebben" van, és pontosan tudja, hogy Trumpnak is szüksége van bizonyos geopolitikai kérdésekben a jóváhagyására. Putyin otthon van, mindenki másnak „turistáskodni” kell. Trump és Putyin között a válaszvonal Kína. Kína viszont nem állhat az USA oldalára, mert azzal saját magát süllyesztené el. Putyin viszont mivel otthon van, tud lavírozni a két másik között. Kínának szüksége van az Északi tengeri hajózási útvonalra, de Putyin nélkül elérhetetlen számára. Vagyis ezen a háborús helyzeten Kína nyer a legnagyobbat, viszont Trump egyedül nem tudja sarokba szorítani Putyint, ezért inkább gazdasági és politikai egyezségre fognak jutni; úgy, hogy Zselé és az EU az árok túlsó partjáról fogják nézni.
•          Nikodémusnak a tanítására is igaz: Jézus fennmaradt beszédeinek általában négy szintje van. A logikai szint mögött megbújik a spirituális szint. És van egy olyan szint, ami nem látszik, de elérhető: a megtapasztalás szintje. Aki az örömhírt, vagyis az evangéliumot sokat forgatja, és foglalkozik a szavak értelmével, mögöttes értelmével, az ráhangolódva sugalmazásban meghallhatja a spirituális szintet. A spirituális szint magával hozza az átlényegülést: a fontossági szempontok megváltozását, a másokhoz való viszonyt, a törekvés jellegét, az erkölcsi nemesedést és sok mást. És van az egyesülés szintje, amikor a barát eggyé válik barátjával és csak szemlél. Ez a Jelenlét szintje. A Jelenléte átjár, átölel, átalakít. Már nem kell megfürödj benne, mert tisztán ragyogsz. Ő ragyog fel benned.
•          A legfrissebb osztrák statisztikák szerint az ausztriai általános iskolások harmada (32,8%) nem német anyanyelvű. A városokban ez az arány még magasabb: például Salzburgban minden második gyermek (51,8%) otthon nem németül beszél. Bécs egyes kerületeiben már drámai a helyzet: Brigittenauban és Margaretenben több mint 80 százalék azok aránya, akik nem a németet használják családi környezetben. Ezek nem csupán számok, ezek a társadalmi átalakulás jelei, amelyek Európa jövőjét is formálják. Ha ez a folyamat így folytatódik, Ausztria hamarosan elveszíti nemzetállami karakterét. (Sebestyén Géza közgazdász)
•          A romániai kommunizmus idején-elején történt, a kezdetekkor, amikor az erdélyi ferenceseket Radnára gyűjtötték össze. A hatalom szigorú megfigyelése alatt álltak, nem mehettek ki a kolostorból. De hasznossá tették életüket, növényt termesztettek, állatot tartottak, teológiát tanultak. Maguk között. Egyikük volt Romuáld testvér, aki mindvégig testvér maradt, mert egyszerű ember volt, nem lett pap, de a ferences szellem pecsétje a lelkére sült. És a szent együgyűségében minden alantas munkát (is) szívesen elvégzett. Történt, hogy egy „belső” továbbképző alkalmából erkölcstanról tanultak a kényszerlakhelyre összezárt szerzetesek. Az okosabbak tanították a gyengébbeket, előadásokat szerveztek, sőt vizsgák is voltak. Épp a bűn kategóriáit tanulták: bocsánatos, halálos, súlyos, égbekiáltó bűn, stb. Romuáld testvér a maga szent naivságával kérdezte a tanárt:

                –  És az milyen bűn, hogy én a pajtában etetem a malacokat, hányom ki a trágyát alóluk?

                A tanár-páter kapásból ezt válaszolta neki:

               – Pajtába kiáltó bűn!!!...khm.

•          A formátlanságban és a káoszban is van szabadság, de a művészet szabadsága a formálás fegyelmében kell, hogy megnyilvánuljon. „Kérdés, hogy mi tehet híressé verset: a műgond, / vagy csak a képesség? Én azt hiszem: egyik a másik / nélkül nem teljes, a tehetséghez fegyelem kell, / így jön létre a mű, ha barátságot köt e kettő.” (Valamennyi részlet Bede Anna fordítása.) A szabadság szárnyakat ad, de minek a szárny annak, aki nem tud repülni? A szárnyaló szabadság könnyen zuhanásba fordulhat. A műalkotás igazságáról nem a benne lévő szabadság mértéke győzi meg a nézőt, hanem az a bizonyos minőség, amit semmivel nem lehet pótolni. Sem a fölöslegesen hangoztatott művészi hitvallással, sem a művészi szabadságra való hivatkozással, sem díjakkal, sem érdemrendekkel, sem pénzen vett kritikákkal. (Bellák Gábor művészettörténész)
•          A delnei kántor egyik reggel nagy havazásra ébredt. Nosza, gondolta elhányom a kapu előtt, amíg harangoznak, De úgy belejött, hogy gondolta a pap előtt is eltakarítja. Közben a plébános is felébredt, kinyitotta az ablakot, és meglepődve látja, hogy valaki hányja a havat.

               – Mit csinál kántor úr? - kérdezte a munkatársát, amikor ráismert.

               – Itt ne, egy kis önkéntes munkát vállaltam plébános úr, - mondja a kántor.

              – Na, vigyázzon, mert holnaptól kötelező lesz! - felelte a pap.

                  Erre a kántor elhajította a lapátot, és hazáig futott…