Cetli 21 per 2

hétköznapi bölcseletek

•          Nem mindegy, hogy felolvasom vagy hallgatom a verset… Más, amikor a költő írja, és más, amikor mondja. (Lukács Sándor)
•          A világhoz nem alkalmazkodni kell, hanem művelni, alakítani, csiszolni azt. Hozzátenni a magunk erejét, tehetségét.
•          A versírás fényűzés. (Kodolányi Gyula)
•          Nyugaton a szabadság ott kezdődik, ahol a progresszió bárkit szabadon tönkretehet…
•          Még most is elég erős az a feminista törekvés, amely abban látja szabadságát, hogy ne kelljen feltétlenül megszülnie gyermekét…
•          Az emberi szabadság az önmagán  túllépésben nyilvánul meg… A szabadság nem konszenzus, hanem összetartozás. (Lányi András)
•          A saját országukat többen tették tönkre árulással, gyávaságból, hatalomféltésből, – mint hősiességből…(Augusztusz gyáva volt, Odüsszeusz eleinte nem akart           harcolni…)
•          A zöldek és a globalisták: két egymás felé rohanó autó…
•          A szerelemhez nem lehet hozzászokni…
•          A boldogságot csak az ujjad hegyével érintheted meg, néha…
•          Nincs egyenes vonalú fejlődés, a legrövidebb út a kerülő út…
•          A változás legnagyobb akadálya a megvetés…
•          A nagyvárosi elidegenedés mélyíti a létfelejtést, kiöli saját gyökereinket…
•          Az ember valójában a tragédiák kapcsán ütközik az élet nagy kérdéseibe…(Füst Milán)
•          A művészet elragadottság… Sűrített létmód… Dalban lakik az ember (Hölderlin)
•          Nemrégiben ismerte be egy holland trappista, hogy 21 év szerzetesség után fedezte fel Krisztust…
•          Minden bizonytalan korban a múlt szokta jelenteni az egyik lehetséges kapaszkodót…(Nyáry Krisztián)
•          Ablakot vágott az ablakra és szabadság alatt kivette a szabadságát…
•          A tolvaj modern meghatározása: zár- és kulcsszerelő éjjeli műszakban…
•          Feltorlódott benne a gyűlölet, könnyei miatt nem látott tisztán, görcsbe rándult a lelke…
•          Hat hátaslovamat hét hengeres traktorra cserélném…
•          Nekem a társadalmi berendezkedések közül az ókori rabszolgatartó tetszik a legjobban. Persze, ha én vagyok az uralkodó…
•          Bayer Zs. kérdezi Schiffer A.-t. A sunyi róka a magabiztos oroszlánt…
•          Az igazi demokrácia is olyan, mint egy vállalat irányítása: a tervezés lehet demokratikus, de a végrehajtás „diktatórikus”…
•          Egy hatékony parlamenti demokráciában az ellenzék dolga, hogy a kákán is keresse a csomót. De ha nem talál, - ami nem jelenti, hogy nincs -, akkor ne                   hazudja, hogy van.
•          A katona felesége a puskája. Férfi az, akinek fegyvere van…
•          Minden apa élete végéig cipeli bentrekedt titkait.
•          Az angol nyelv világuralmában mindenki a nyelvtanuló fogolytábor lakója…(Szénási Ferenc)
•          A hazugság úgy is lelepleződhet, hogy az igazság rosszul érzi magát, ha találkozik a hazugsággal…(André Gide nyomán)
•          Akik szerettek, azok hitet adtak, akik nem, azok dacot szültek… (Mucsi Zoltán)
•          A tetoválás valamit hozzá akar tenni a személyiséghez – miközben lehet, éppen elvesz belőle…(Bodor Ádám)
•           Posztmodern korjelenség: biztos kiindulópontok vesznek el, az egymásnak ellentmondó következtetések miatt elkenődik az igazság. A posztmodern                            világérzés az igazsággal nem tud mit kezdeni…(Bene Zoltán)
•          Nekem nem a halállal van bajom, hanem az idővel…(Zalán Tibor)
•          Amit meg lehet mutatni, azt nem kell kimondani…(Wittgenstein után szabadon, Zalán Tibor az íróról és a rendezőről)
•          A házi bicikligépen sehonnan elindulva sehova nem érkezel… Legföljebb jól megizzadsz a használt levegőtől…
•          A németországi felmérés épp a liberálisok kat. egyház elleni vádjaira cáfol rá: a pedofília elkövetőinek 99,7%-a nem egyházi személy.
•          Pacepa, román szekusfőnök, miután kiszökött Ceauşescu elől, és Amerikában személyiséget váltott, bevallotta, agy az orosz-szovjet érdekszféra segített                   elterjeszteni a dél-amerikai felszabadítás-teológiát a baloldalon, és Európában is, hogy így belülről megosszák és bomlasszák a katolikus egyházat…
•          Muszáj keresztbefeküdnünk a progresszív úthengernek.
•          Nyugaton a baloldal és az iszlám radikalizálódása egymásra talált már az egyetemeken is.
•          Bármilyen konszenzus vagy többség Isten nélkül gyenge lábakon áll.
•           A falu magánházai nem tükröznek helyi értéket, – anyaghasználatukban a kozmopolita tobzódás szkizofréniája köszön vissza…(Simó Márton)
•          A szolgalelkű, a langyos vízben csendesen maszatol…
•          A posztmodern művészetekben már a műfajtalankodást érjük tetten, amint a szereplők a polarizációtól tobzódó sakáltanyában nyüszítenek…
•          Fájin ez a píszi-világ: rendesen teccik, jó a buli, csak egy kicsit sok a köcsög…
•          Integrálódunk, mint jegesmedve Afrikában. Csótányból nem lesz szitakötő.
•          A posztmodern primitív ember ki akarja vágni a kultusz és a kultúra fáját, mert az emlékezteti őt arra, hogy többről szól az élet, mint fogyasztani és élvezkedni.
•          Isten emberré lett. Arcát adta a kinyilatkoztatáshoz, Fiában, Jézus Krisztusban. Krisztus pedig új arcokat keres a megváltás és Isten országa „projektjéhez”.               Adom az arcomat?...
•          A gólya minden táplálékát vízbe mártja, megmossa…
•          Sokan állnak mögöttem. Néhányan már ülnek is…
•          Részlet Horn Gyulának a Számvevőszékbéliekhez írt 13. leveléből: „akik privatizálnak, azok… erőst jól járnak…”
•          Életemet adnám gyermekemért. De házastársamért…?!
•          Nem ismerjük a valódi valóságot. Díszletek közt élünk. Amiket magunk tákoltunk össze gipszkartonból…(Lackfi János)
•          Ha csirke lennék, negyven napig elélnék két tojásból…(L.J.)
•          Be kell szállni a liftbe, s akkor visz felfelé. Ha kötelességként fogom fel az imát, hamar megunom, mert nincs benne Isten… illetve nem osztok neki lapot… Ő             meg diszkrét, sose nyomul, sose ragad, sose térít…(L.J.)
•          Az ember mindent megtett, hogy bedobozolja magát. Lakáskalickában él, guruló kalickával jár munkába, liftkalickával megy fel az irodakalickába. Aztán útba               ejti a fodrászkalickát. Elhozza gyerekeit az iskolakalickából, és különórakalickákba viszi. Boltkalickákban vásárol, aztán hazatér ketrecébe. Közben végig a                  mobiljába dobozolt életet bámulja. És most, amikor a járvánnyal beszorult otthondobozába, hirtelen bepánikol…(Lackfi János)
•          A jó erkölcsi élet nem egyszerűen okos és interdiszciplináris élet, amit „alulról” mi magunk rakhatunk össze (ez az ezotéria), hanem engedelmesség az isteni             Igének, Jézusnak és a Lelke által vezetett Egyháznak. Az erkölcsi életben is van egy bizalom Isten felé. Az lesz erkölcsös, aki erkölcsös akar lenni. S azt                   tapasztalom, olykor a keresztény etika elleni agyafúrt és indulatos érvelések mögött bizalmatlanság, engedelmességre képtelenség rejtőzhet…(Dr. Papp                     Miklós)
•          Civilizációs győzelmeinkkel a kultúránkat veszítjük el.
•          Az integráció az asszimiláció előszobája.

LINKEK: 

https://katolikus.ma/civilizacios-gyozelmeinkkel-a-kulturankat-veszitjuk-el-tavaszi-cetlik-2/