Baricz Lajos méltatója Sebestyén Péter: Ezüstbeszéd c. kötetének bemutatóján

          Kedves Egybegyűltek, Testvéreim!

          A napokban kézhezvett érseki körlevélben olvashatjuk, hogy 2017-ben Főegyházmegyénkben 5 papunk ezüstmisét, 6 papunk aranymisét, 2 papunk gyémántmisét ünnepel. A világi életben ennek az ezüstlakodalom, aranylakodalom és gyémántlakodalom a megfelelője. Az ezüstmisések között szerepel ma esti meghívottunk, Nagyontisztelendő Sebestyén Péter szentszéki tanácsos is, a marosvásárhelyi Szent Imre Plébánia plébánosa, akit nagyon sokan Péter páternek, Sebi páternek hívnak, de nem árt, ha tudjuk, hogy a Maros megyei Népújság című napilap, a marosvásárhelyi Központ hetilap és a Vásárhelyi Hírlap hasábbjai alatt szerénykedő sp szintén Sebestyén Pétert jelöli. Nem beszélve arról, hogy a marosvásárhelyi közszolgálati Rádió Hitélet műsora szinte el sem képzelhető Péter páter hangja nélkül.

         Ki is Sebestyén Péter?

         Sebestyén Péter Csíkszentmihályon született 1968. február 27-án. A család rövid idő múlva átköltözött Csíkszépvízre, ahol édesanyja az egyházközség kántora. Itt is nőtt fel, ezért szeretettel mondja magát csíkszépvízinek. Középiskolai és teológiai tanulányait Gyulafehérváron a kántoriskolában, valamint a Hittudományi Főiskolán végezte. 1992. április 25-én szentelte pappá Bálint Lajos érsek úr. 1992-ben Sepsiszentgyörgyön, majd ugyanabban az évben, Csíkszeredában, 1996-ban Gyergyóremetén káplán. 1997-től Erdőszentgyörgyi plébános, 2006-tól Marosvásárhelyt a Szent Imre plébánia plébánosa, 2000-től szentszéki tanácsos.

         Közben a Marosvásárhelyi Rádió külső munkatársa, a Hitvilág rovat gyakori vendége Tóth Béla szerkesztő meghívására. Részben ebből a munkából indult közírói tevékenysége is.

Művei: Életutak. Székelyudvarhely, 2000., Agapétól Zsoltárig. Székelyudvarhely 2001., Készenlétben. Kolozsvár 2003., Bözödújfalu – 1729 – Erdőszentgyörgy 2004 – 275 év. Kismonográfia. Marosvásárhely 2004. Családi szentély, Csíkszereda 2004., Nézz az ég felé. Székelyudvarhely 2005. Örömhír. Kolozsvár 2006. Kihívás és szolgálat. Kolozsvár 2008. Kiskertembe rozmaringot ültettem. Marosvásárhely 2008. Lukács, az ikonfestő evangélista. Kolozsvár 2008., Szolgáló szeretet. Székelyudvarhely, 2011., Kincs mélyre ásva, Kolozsvár, 2012, Gördeszkán a mennyországba. Csíkszereda, 2012., Isten asztaltársasága. Kolozsvár, 2012., Tüzet hoztam!. Kolozsvár, 2013., A jólét délibábja? Csíkszereda, 2015. És – mostanig – az utolsó: Ezüstbeszéd. Csíkszereda, 2016.   

         Ez alkalommal azért vagyunk itt, hogy közelebbről megismerkedjünk Sebestyén atyával, aki ezüstmisés papsága alkalmával megjelentette az Ezüstbeszéd című jubileumi díszkiadású könyvét. A könyv borítója ezüstszínű, amely az alaphangulatot adja meg, a borítón az írás aranysárga, amely a liturgiában a legünnepélyesebb szín. Az első borítón a magasban csíksomlyói Segítő Szűzanya, a közelben pedig az égő gyertya Krisztust, illetve a szerző lángoló hitét jelképezi. A hátsó borítón pedig a legszentebb áldozatot bemutató páter látható.

         Az Ezüstbeszéd című könyv (a sorban a 16-ik) 2016. Karácsonyára jelent meg Csíkszeredában a Tipographic Kiadónál, és a Szerző 2 x 25 írását, szentbeszédét tartalmazza.

Az első 25 írás gyűjtő címe: Tanulmányok, búcsús beszédek, elmélkedések, a második 25 írás összegző címe pedig: Vegyes beszédek, esszék. Az egészet megelőzi a szintén a Szerző által jegyzett Hirdesd az Igét című bevezetés-féle, amely ráhangolja az olvasót a könyv alaphangulatára, üzenetére: Istenkereső, megszólító szeretetére, amely a könyv lapjain megrázó erővel, megdöbbentő üzenettel, korszerűen fölvezetve és kifejtve, töltik el az Istenre, Isten szavára fogékony embert. Ahogy az atya fogalmaz bevezetőjének végén: „E kötetben az ezüstmisés szerző huszonöt év szónoki terméséből válogatott, egyházi és civil alkalmakkor elhangzott beszédei kaptak helyet. Olyan homíliák, szentbeszédek, melyek huszonöt, lelkipásztori szolgálatban eltöltött eztendő emlékezetes pillanatait és helyszíneit öröktik meg. Ezen beszédeket olvasva büszkeség töltheti el a befogadót: jó ehhez a nemzethez, ehhez a hívő közösséghez tartozni. Ezek a beszédek egyszerre tanítanak, nevelnek, hitet erősítenek, egészséges nemzettudatot ápolnak, általános műveltésegt gyarapítanak, megkedveltetik az igényes, szép beszédet, életvezetési ötleteket tartalmaznak, életszentségre buzdítanak. Kibékítenek egymással értelmet és szívet, tudományt és vallást, korszerű, naprakész, friss teológiai tudással vértezik fel az olvasót. Hiszem, hogy e könyvben leírt szavak nem tűnnek el a semmiben – ahogyan a Bikini együttes énekli –, hanem egyenesen mozgósítanak, mi több: Krisztus-követésre indítanak. Vélhetőleg nemcsak az elkövetkező huszonöt év papi nemzedékei forgatják lelki haszonnal e könyvet, hanem, miért ne, akár több emeröltőnyi idő próbáját is kiállja majd. Bízom benne, hogy ezzel keresztény-magyar identitásunknak is tartást ad.

         Forgassuk az Ezüstbeszéd lapjait. Ízlelgessük darabonként, csemegézzünk belőle. És adjunk hálát az Úrnak. Az ihletett szavakért, a huszonöt évért” – vallja Sebestyén Péter.  

         Ez alkalommal a magam, az itt egybegyűlt és az egész egyházközség nevében köszöntöm a jubiláló paptestvért, lelkipásztori szolgálatához sok szeretetet és megértést, rádiós–, szónoki– és közírói tevékenységéhez természetes és isteni bölcsességet, illő igéket kívánok, hogy mind szóval, mind írásaival a szeretet Istenét tudja eljuttani azokhoz, akik, mint puszta föld az eső után, vágyva vágynak az életüket megtermékenyítő, utat mutató isteni szó után.

         Péter, Isten áldjon további, szerteágazó lelkipásztori életedben!

Köszönjük Istennek, hogy vagy egyházunknak, nekünk. És köszönjük, hogy ma este nálunk vagy.

         Fogadd szeretettel a következő, a te köszöntésedre született szonettet:

Huszonöt év

Sebestyén Péter Ezüstbeszéd c. könyvének bemutatójára

                                                                             (2017. január 26.)

Huszonöt év nem sok, de nem is kevés,

Kivált, hogyha az ember még fiatal,

Lehet, minden napja örök viadal –

az Úr áldásával mindig diadal.

Huszonöt év derű, könny vagy szenvedés,

de minden helyzetben vele van az Úr,

a szent kötelék, ha benne nem lazul,

az élete végén ő megigazul.

Huszonöt év munka: szántás és vetés

az Úr szőlőjében, – lélekkeresés,

miként a jó pásztor keresi juhát.

Már huszonöt éve szolgálja Urát,

szívvel, szóval, tollal áldja Mesterét,

ennek egy gyümölcse az Ezüstbeszéd.

2017. január 11.