Antal Imre laudációja  Sebestyén Péter Ex Libris díjához

         Sebestyén Pétert az Úristen igen jókedvében teremtette. Nagyon konkrét célokkal látta el: Áraszd a jókedved, hirdessed fiam, Jézus Krisztus örömüzenetét, tanítsad népedet. Ehhez megadta azt a családi és közösségi hátteret is ami szükséges, hogy ezt véghez is vigye.

         Csíkországban, Szentmihályon született, és a bölcsőben édesanyja a népdal, a népmese és az egyházi énekek nyelvén szolt hozzá. Édesapjától  Szépvízen a kaszálást, a szellőtetői bokrok és virágok titkait, a fenyőfák üzenetét tanulta. A székely csavarintos humort attól a világtól kapta, amely gyermekkorát átitatta és meghatározta.

Péter veretes székely. Marosvásárhelyen szolgáló plébános.

         Szótárából az Isten egy szót törölt. Az a szó, hogy “NEM”, nála nem létezik. Akkor, amikor a körülötte a “NEM”-ek egyre szaporodnak; Nem jó mert erőst süt a nap, nem jó mert esik, nem jó mert az utak kátyúsok, nem jó mert az utat megcsinálták és mindenki száguld, nem jó mert a Magyar Kormány nem vesz tudomást rólunk, nem jó mert a Magyar Kormány beleszól az ügyeinkbe. Ennyi sok nem mellett Péter Páter azt mondja: csodálatos ez a világ, mert Isten így akarta, és köszönöm Istenem, hogy ide és ilyennek teremtettél.

         Ezt az életérzést továbbítja Péter atya minden fórumon. A szószékről, az éter hullámain, a könyvein és a hetente különböző lapokban megjelent írásaiban.

         Nála nincsenek tabuk. Nincsenek védett témák. Nincs olyan, hogy ez csak az egyházra tartozik. Minden kötöttséget felülír az a küldetéstudat, hogy az Isten szeretetét  el kell juttatni mindenkihez, legfőképpen azokhoz, akik még messze állnak attól, hogy ezt megértsék.

         Szóképeiben olyan metaforákat alkot, amelyek meghökkentenek. Hadd vegyem példának az utolsó 2012 végén megjelent könyvének a címét: “Isten asztaltársasága” A mai világban mindenféle társaságok, páholyok, rendek jönnek létre, sokszor igen megkérdőjelezhető céllal. Napjainkban igen-igen szaporodik ez az asztaltársaság, egyre többen tülekednek emez asztal köré anélkül, hogy lelki szmokingjukról megpróbálnák a gyürködéseket, ráncokat eltávolítani.

         Ha már ezt a szófordulatot használtam, akkor Sebestyén Péter írásait akár lelki vasalóként is értelmezhetjük. A székely életkedvvel átitatott, néha nevetésre fakasztó, néha könnyet csalogató írásai a szó szoros értelmében véve evangelizációk. Először mindig önmaga elé tart tükröt. Önmagának teszi fel a “keresztkérdést” jó hangosan. A kifejtett, megfejtett válaszaival utat mutat, tanít HANGOSAN, felkiáltójelekkel.

         Isten látja jó szándékú kínlódásomat, és megbocsát, ezért merem megreszkírozni, hogy Péter eddigi könyveiben azt próbálta pótolni, ami a bibliából kimaradt: a 2000-ben megjelent Szentek, Egyházi ünnepektől az Agapétól a Zsoltárig, Családi Szentély, Nézz az ég felé, Örömhír, Lukács az Ikonfestő vagy az utolsó, a fent említett Isten asztaltársasága címűig mind ezt érjük tetten.

2010-töl Szent György Lovag rend tagja.

Folyamatosan szembehelyezkedik a mai világ értékrendjével.

         Szabadidejében úszik, népdalokat énekel, és vicceket mond. Ö tudja, hogy test lélek és szellem szentháromság. E három közül, ha valamelyik gyenge, gyengíti a másik kettőt is.

         Számomra a belőle áradó életszeretettel, a máriás lelkülettel és csavarintos gondolkodásmódjával, és nem utolsó sorban szülőföldje iránti határtalan szeretettel. Ö az igazi székely mintaképe, akiből ha legalább 200.000 volna egy bogban, akkor teljesen más világ lenne.

Kedves Lajos!

         Ha perdöntő bizonyítékként még idesorolom azt is, hogy Erdőszentgyörgyön, a Bözödújfaluból kitelepítettek számára katolikus templomot épített és megírta Bözödújfalu monográfiáját, úgy gondolom, megérdemli, hogy az Ex Libris alapító okmány cikkelyei szerint életfogytiglan és megfellebbezhetetlenül az Ex Libris díjban részesüljön.