Keresés
 
 
Megtekintve: 960 alkalommal
Örömhír - B. év

(Meg)nyitott szemmel, Évközi 30. vasárnap.

 

(Meg)nyitott szemmel

Évközi 30. vasárnap.

 1. Örüljetek Jákobon… Az Úr megszabadította népét… (Jer 31,7–9)

Jeremiás a vigasztalás prófétája. Jeruzsálem eleste után a szabadulást, a messiás szabadítását jövendöli meg. Számunkra Jézus Krisztusról, a Megváltóról beszél. Látomásában összefonódik a közeli és távoli jövő. Az Úr egy nép fájdalmas eseményein keresztül is megmutatja gondviselő erejét.

2. Mert minden főpapot az emberek közül választanak, hogy az Isten tiszteletében képviselje az embereket… Ezért a népért is, saját vétkeiért is áldozatot kell bemutatnia… (Zsid 5,1–6)

Jézusnak, az örök főpapnak nem kellett a saját bűneiért áldozatot bemutatnia. Ő nem az ároni, hanem a Melkizedek rendje szerinti főpap, s mint az Atya küldötte az ószövetségi papság fölött áll. Az újszövetségi papok Krisztus papságából részesülnek. Őket nem az emberek választják, hanem Isten hívja.

3. Közben Jerikóba értek… Egy vak koldus, Timeus fia, Bartimeus ott ült az út szélén, kéregetve… (Mk 10,46–52)

A jerikói vak meggyógyításáról szóló beszámolót Máté és Lukács is közli. De időben Márk evangélista van közelebb, ő a legrégebbi szövegtanú. Egyedül ő közli a koldus nevét. Márk számára azért is fontos ez a történet, mert Jézus úton van Jeruzsálembe, ahol kereszthalál vár rá, és ez az utolsó csodája szenvedése előtt.

A Jeruzsálemtől mintegy 37 kilométerre levő pálmák városa, 250 méterrel a tengerszint alatt fekszik a Jordán-völgyének oázisában. Az újszövetségi Jerikót Heródes építtette újjá. Oda emeltette fényűző téli rezidenciáját is, felszereltette ló- és kocsiversenypályával, amfiteátrummal, e köré épült a város.

 

Jézus átmegy a városon, és Jerikó elhagyásakor találkozik a vak koldussal, Bartimeussal. A koldus sokat hallhatott Jézusról, mert amint Jézus a tolongó tömegtől körülvéve elhalad, az út szélén ülve éktelen kiáltozásba kezd. Próbálják ugyan csitítani, de nem hagyja magát, tovább kiáltozik, és így sikerül megállítania Jézust és kíséretét. Jézus mint Dávid fia, a király, magához hívatja a vak embert, mintha kihallgatásra szólítaná. Erre az ledobja köntösét, Jézushoz rohan. Könyörületért fohászkodik. Koldus és király találkozik. Ebben a pillanatban a tömegben egyedüli hívő a vak koldus... Hisz abban, hogy Jézus megszüntetheti vakságát. „Menj, hited meggyógyított” – válaszol Jézus a kérésre.

Szent Márk számára nem is a fizikai gyógyulás a mérvadó, hanem a látó hit. A lélek gyógyulásának folyamata, ami Bartimeusban végbemegy. Itt nem annyira a vele megesett csodáról, mint inkább Bartimeus hitéről van szó. Igazából nem is a kívülállók vagy a tanítványok szemével meséli el a történetet, hanem a vak szempontjából. Ahogyan a vak koldus átélte a lelki és testi vakság sötétségét, majd megvilágosult – újjászületett. Sokszor belőlünk is ez a gyógyító, megmentő hit hiányzik, holott adva van a szabadulás. Ebből születik az igazi látás, a valódi felismerések, és ez sokkal több, mint egy testi szerv működése.

Bartimeus tudja, hogy neki mindene megvan, egyedül a látás képessége hiányzik. Ezt csak Isten adhatja meg. De azt is tudja, hogy Jézusban Isten áll vele szembe. Az emberektől kaphat tanácsot, szemüveget, távcsövet, pénzt is, de mire megy vele? Neki látnia kell testileg-szellemileg egyaránt. (Állítólag a koldulás manapság is jól jövedelmez. Egyes koldusok napi kétszáz eurót is összekoldulnak…)

Nekünk ugyan van szemünk, de képesek vagyunk-e eligazodni a világban? Hányszor hiányzik a tisztánlátás képessége, amikor jól kellene döntenünk? Minduntalan vakok vagyunk, ha csak magunknak élünk, és nem ismerjük fel küldetésünket mások felé. Látássérülteknek számítunk, ha kiesnek látókörünkből a szép, a jó, az igaz és örök értékek. Szűklátókörűekké válunk, ha csupán kéregetni, koldulni szeretnénk. Kihasználni embertársainkat, kiszívni energiájukat, közben meg nem akarunk ajándékozni, elássuk talentumainkat. Sokféle

vakság kísérthet meg. Megvakíthat az erős fény: tudás, hatalom, pénz, egészség, túlzott önbecsülés – és elveszíthetjük érzékünket a természetfeletti valóságra. Ha engedünk a világ csábításának, szem elől tévesztjük örök üdvösségünket. A meggyógyult vak követte Jézust az úton. Kérjük, gyógyítson meg minket is a világ világossága. Megszabadulunk vakságunktól, ami koldusbotra juttatott, és bejárásunk lesz Isten országába.




« vissza
 
 





btz webdesign