Keresés
 
 
Megtekintve: 135 alkalommal
Külföldi

Dobos Klára: Péter páter népdalmissziója

Dobos Klára: Péter páter népdalmissziója


Villanásnyi néplélek

 

Mottó:

,,Pennámmal és hangommal, értelmemmel és egész szívemmel Isten szolgálatában akarok állni...” – vallja Sebestyén Péter marosvásárhelyi plébános. Ennek jegyében Istent szolgálja lelkiíróként, rádiósként, és akkor is, amikor éppen mulattat –, s eközben maga is mulat. Egy székely paphoz nagyon is illik ez. Ha úgy adódik, székely ruhába öltözik, harmoni- kájával kiáll a közönség elé, és kellemes baritonján megszólaltatja népdalainkat. A hallgatóság lába járni kezd, feje ,,bólogat”, s a dalos jókedv megteszi hatását, életkedvet ad...

 

Rengeteg mondanivaló csordul ki a népdalokból, s miközben énekel az ember, észrevétlen egy másik világba repül.
A népdaléneklés mindenféle feszültségoldó gyógyszert vagy pszichológust nélkülözve felszabadít. A régi parasztember így rakta le a terheket –, lecsillapodott, feltöltődött-kezdte az interjút Péterpáter

 
De ez ma is működhet…

Söt, működik is! Neki kell fogni, s énekelni! – mondja kedves becenevén Péter páter, aki a miskolci mindszenti templom búcsújának, Szent Péter és Pál ünnepének szónoka volt, másnap pedig lehetőséget kaptak az érdeklődők az atya különleges hobbijának (igazából ez is misszió) megismerésére.

A Kiskertemben rozmaringot ültettem… című kötetben népdalokat és a velük egy tőről fakadó műdalokat gyűjtött egybe Péter atya, mintegy személyes családi örökséget adva át, hogy az új nemzedékek a megváltozott élettér, életmód ellenére is merítsenek ebből a kiapadhatatlan tiszta forrásból, a magyar néplélek köz- kincséből.


Ezt a könyvet nem kiolvasni, hanem,,kiénekelni” kell! -hangsúlyozza,- s elmeséli azt is, hogyan született.

Amikor nem sokkal édesanyám halála után Marosvásárhelyre kerültem, előjött bennem egy kis nosztalgia, s arra gondoltam, össze kellene írnom azokat a népdalokat, nótákat, amiket gyerekkorunkban énekeltünk otthon, Csíkban. Énekszerető családban nőttem fel Csíkszépvizen. Szentmihályon születtem, ott volt édesanyám kántornő. Szintén jóhangú édesapám volt szépvizi, ott lakott a családunk. Szívesen énekeltünk, ez hozzátartozott az életformánkhoz. Bármit is tettünk, szállt az ének: a fizikai munkában, az imádságunkban, ha rántást kevertünk, vagy ha  éppen kaszáltunk az erdőn.

Az imádságba is,,belefér” a népdal?

Tulajdonképpen az egyházi népénekek is népdalok, hiszen a nép szívéből fakadtak,  csak más a ,,rangjuk”, az áhítatfokozatuk, és persze a mód is, ahogy énekelik. A hangzásuk magasztosabb, hiszen Istenről van szó, nemcsak a földi életünkről… De említhetjük a katolikus egyház liturgikus zenei kincsét, a gregoriánt, amely mintegy megnemesítette a folklórt, rangot adott az ősi magyar zenének, ami olyan jól rárímelt a nyugati egyházzenére. Így kerültek be az egyházi zenébe is a népdalaink, a keservesek, mint pl. a Lehullott a Jézus vére…

/…/

Népdalok – két rózsafüzér között

Közel egy évtizede született egy szöveggyűjtemény, mely többezer példányban jelent meg, s nagy keletje volt. A visszajelzések között érkezett olyan, hogy a medjugorjei vagy lourdesi buszos zarándoklatok alkalmával két rózsafüzér között áténekelték az összeset, amit ismertek. És egyre több irányból érkeztek felvetések, milyen jó lenne, ha kottázva lennének, hogy aki nem ismeri őket, az is megtanulhatná, sőt, taníthatná a fiataloknak.

Meggyőztek, s egy ismerősöm segítségével egy kottázóprogramot használva el is készült az anyag. A népdalok jó részét én magam énekeltem be a gépnek. Kiadás előtt megkértem két egyetemi tanárt is, hogy ellenőrizzék, szakmailag rendben van-e.

Nem sok adatot írtunk a dalokhoz, hiszen itt nem a tudományosság volt a cél, hanem hogy olyan kötetet tegyek le a népdalszeretők asztalára, amit szívesen használnak.

Közel 400 dallam került egymás mellé, s a szövegekben fellelhető településneveket a térképre vetítve láthatjuk, hogy a Kárpát-medence népdalkincsének egy kis foglalata benne van.

Gyűjtés – gyűjtemény?

Nem jártam én senkit megénekeltetni az eredetiség kedvéért, tehát ilyen szempontból ez nem gyűjtés – mondja az atya. Illetve inkább úgy fogalmaznék, hogy szubjektív gyűjtés, hiszen az adatközlő a nép: ami népdalokat én tanultam édesanyámtól, édesapámtól, a faluközösségtől, azok kerültek a kötetbe. Számomra is öröm, hogy ezeket öszszeszedtem, mielőtt egy csomót én is elfelejtenék, s tudom, hányat vittek sírba így is a szüleim…

Élmény hallgatni, ahogy a népdalokat jellemzi:

A népdalok is, mint az imádságok, a nép lelkének az esszenciái, amikkel érzelmeiket, világlátásukat, értékfelfogásukat, az emberi kapcsolatrendszer finomságait jelezték. Kódolt üzenetek vannak bennük, és annyira tömörek, hogy szinte már költői művek. Bennük van, ahogyan a társadalmi változásokat megéli az egyszerű ember a betakarítástól a katonaságba bevonulásig, a szerelemtől a csalódásig…, a teremtett világ dicsőítése, csodálata, a felszínnél sokkal mélyebben szántó természeti képek... Villanások csak, de sokmindent elárulnak  népünk lelkiállapotáról.

Egyedi az a képességünk, karizmánk, amit a magyar nyelvünkön, zenei kultúránkon keresztül ki tudunk ma is fejezni a világnak. Ezt a kincset örököltük – s adnunk is kell tovább!                 

LINKEK:

https://www.youtube.com/watch?v=ORtZ_--FaOg&t=8s

www.ujmisszio.hu 




« vissza
 
 





btz webdesign