Keresés
 
 
Megtekintve: 822 alkalommal
Belföldi

Posztmodern

Posztmodern [1]

Kérdések Diósi Dávid [2] könyvéhez

 

Mi a posztmodern?

Néhány sommás észrevétel  a posztmodern jelenségről:

  •          „ Nem az ember beszéli a nyelvet, hanem a nyelv az embert...”
  •          Az irodalomban, a művészetekben, a posztmodern az elfajzott művészetek szinonímája, amikor elavultak a szabályok, nem érvényesek az addigi keretek, alapok.
  •          Az 1960-as 70-es években elindult kifejezés modern kor utáni irányzatokat jelöli. Filozófiailag már Nietzsche és Freud fémjelzi a kezdeteket. Eredetiség nélküliség, minden áron le kell építeni a rendszereket (dekonstrukció) jellemzi, (azt fest amit akar, a szemlélő meg úgy értelmezi a látottakat, ahogy akarja...)
  •          A dolgok elveszítik viszonyítási alapjukat, uralkodóvá válik a fogyasztói szemlélet, 
  •          Az én elszabadulása, a művek izmusokba tömörülnek (a modernizmus a reneszánsszal kezdődött)..., nem értelmezhetők már szakmailag,
  •          Az ún. posztmodern ember már nem talált más kifejezésmódot ill. csak ebben  az elfajzott szabadságban talált magára, felrúgja az évezredes eszmei-szellemi alapokat,  kitör belőlük mint valami béklyóból..., már nem elég a neo-barokk, neo-avantgard, neo-klasszicista- most már posztmodern.
  •          A posztmodern író kísérletezik a nyelvvel... Minden képlékeny...
  •          Poszt-poszt... szükséges egy új kataklizma? Mi jön még ezután?
  •          Bármilyen tehetségtelen alkotó ezzel védi magát..., s kész van az önigazolás.
  •          A posztmodern műben már nem találsz katarzist, felemelést, esztétikai élményt, ezek önkielégítő céllal születnek... Kísérletezik az önkifejezéssel, csak a szubjektum szabadsága a mérvadó...
  •          Persze nem az ócsárolni akarom, hiszen sok pozitívum is van, egyszerűbb kategóriákban gondolkodni, ezért született ez a gyűjtőfogalom (is), és nem is biztos, hogy művészettörténészek találták ki.
  •          A mai felvilágosult ember tiszteli a másságot, és annak értékét igenis felnagyítja..., talán ezzel is tiltakozik a cenzúra, az ízlésdiktatúra ellen... – inkább megengedő: a prérin van hely minden farkasnak-alapon...
  •          Bizalmatlan mindennel, nincs abszolút tekintély..., ez a haladás megtestesítője...
  •          A posztmodern megkérdőjelezi a szubjektum önazonosságát, miközben csak az ego szabadsága a fontos. Kiszélesednek az egyén lehetőségei, de negatívuma a bizonytalanság, a hektikus kiszámíthatatlanság ami spontaneitásba burkolózik...
  •          Tele van önellentmodnással.
  •          Egyféle történelmen túli időszakot jelöl...
  •          A technika új vívmányai is segítették.
  •          Újraértelmezi a tradíciót, mert a posztmodernt is a válság szüli. Kétségek, bizonytalan jövő, – ezért mindent újraértelmez...
  •          Tudás helyett ismeret, tudomány helyett művészet, uralom helyett az uralom elvetése. A lényeges posztmodern értékek - pluralitás, töredezettség, virtualitás, individualitás, hatalomellenesség, individualitás, kivagyiság, blöff – kibontakozása az Internet világában. Az x-y-z nemzedék útkeresése ez.
  •          A posztmodern marketing új életérzése a gyorsaság, az állandó pörgés, változás.

A McDonalds üzleti eredményei 2014 után egyszercsak hirtelen élesen zuhanni kezdtek, és ekkortól kezdve figyelhetjük meg a vállalat zsugorodását, üzletei számának visszaesését. Az étteremlánc 2015 elején 350 üzletet kényszerült bezárni [3],  globálisan elsősorban a jelentős bevételkiesés miatt. A következő években az erősödő konkurencia, az európai gazdaság visszaesése és az ázsiai élelmiszerbiztonsági pánik is tovább sújtotta a céget. A legendás gyorséttermi lánc egészen elképesztő termékek bevezetésével próbálkozott egyes országokban, mint például a csokis sültkrumpli Japánban.---mert a posztmodern elutasítja a tömegfogyasztást, azon oknál fogva, hogy az egyediségért, a különlegességért lelkesedik [4].

A McDonalds próbált haladni a korral...

  •          A posztmodernnél egy biztos: hogy semi sem biztos...sem a jövő, sem a múlt... Minden csak látszat. S az legyen inkább szórakoztató, csiklandozó, polgárpukkasztó- a rövidtávú ideológiák és termékfejlesztés, marketing...
  •          Vágy-intézmény-misszió hármassága..., ennek hegemóniája tarol a posztmodernben... Ez egy félreértett világ.
  •          Elveszítettük az uralmat a világ felett... Állandóan választás elé állunk – folyton alkalmazkodni kell, folyton megkérdőjeleződik az, ami eddig bevett, megszokott volt, ez kikezdi az idegrendszert is... 
  •          A kapitalizmus minden hibája feltorlódott a posztmodern partjaira..., az információs társadalom válsága, leértékelődött a munka, az abszolút igazságok, szabályok, felértékelődött a pénz, biznisz, a pörgés, a kiállhatatlan, hektikus változás...
  •          A posztmodern meghalad mindent, amit eddig kitaláltak. Új nyelvezet, új értelmezés, új fikciók, amik holnapra már elévülnek. Nincs vertikális, csak horizontális. Nem egyéb a posztmodern, mint halandzsa...

 

Kérdések:

  •          A posztmodern irodalom és művészetek nyelvezetéből mit tud átvenni és hogyan a teológia?
  •          A puzzle-darabok hogy állnak össze egységes egésszé?
  •          Harmadik könyved már beljebb megy, látsz valami biztatót az egyház számára a posztmodernben?
  •          Hogyan viszonyuljon az egyház a posztmodern jelenségekhez? Felhasználja, beépítse, gyanakvóan kezelje, bezárkózzék? Milyen megoldási kísérleteken érdemes gondolkodni?
  •          A megjátszott valóság, a meg- és „elfilmesített” élet, a szimulákrumok világában mit tehet a hívő ember? Kellenek-e a biztos kapaszkodók? Ablak vagy tükör?
  •          Hogy tudnánk természetesebben megélni a hitünket? Mit kellene feladnunk és mit nem?
  •          A posztmodern ember saját maga pápája és dogmatikatanára. Keres, bóklászik, kalandozik, vándorol, kísérletezik, gyűjtöget innen-onnan, miközben folyton szeretné megmutatni magát. Folyton posztol és lájkol, a virtuális világ eszközei könnyed, gyors, hamar elintézhető boldogságot és nyilvánosságot kínálnak neki. Hogyan szavazzunk neki bizalmat? Miből induljunk ki?
  •          Mit jelent számodra a sokat emlegetett perspektívaváltás? [5]

 

[1] A könyv marosvásárhelyi bemutatója: 2018. április 25-én volt, a Deus Providebit házban

[2] DIÓSI DÁVID, dr.,Temesváron született(1976), katolikus pap, székely felmenőkkel. Teológiai tanulmányait Gyulafehérváron, Fuldában és Münsterben végezte. 2002-ben szentelték pappá. A Gyulafehérvári Szeminárium Liturgika tanára és a Papnevelő Intézet gazadasági igazgatója. A Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Kar Pasztorálteológiai Intézetének professzora, egyházzenész. Korábban sportolt, bokszolt, de most már csak szellemi téren űzi ezt a tevékenységet. A posztmodern témában immár harmadik kötete ez. A korábbi kötetetek 2012-ben (Egyház és posztmodern, Vigilia kiadó Bp.) ill. 2014-ben (Egyházam a posztmodernben, Vigilia kiadó Bp.) jelentek meg.

[3] Lásd: http://vaticanenquirer.com/mcdonalds-to-close-canada/

[4] Lásd:Frei Café

[5] Lásd: virágba borulni, bölcsesség, egyszerűség, tücsök és az anyós leégett nyelve...?

 

 

 

 




« vissza
 
 





btz webdesign