2016. december 20, Csíkszereda

Kedves gyászoló család, kedves testvérek!

Ezekben a napokban, a templomban gyakran halljuk a bibliai szöveget: József igaz ember volt. Ez a Biblia nyelvén annyit jelent: megbízható, hűséges. Amit rábíztak, azt megteszi. Szent József el akarta kerülni a botrányt. Mária áldott állapota nemcsak álmatlan éjszakákat, embert próbáló hitkrízist, magyarázat nélküli fejtörést, feloldhatatlan dilemmát okozott neki, hanem valóságos tusakodást jelentett: hogyan tovább? Mi a megoldás? Uram mit tegyek? És álmában megkapta a mennyei utasítást is: Ne félj feleségül venni Máriát, mert a megfogant élet a Szentlélektől van. És Józsefnek volt bátorsága dönteni az érthetetlen titok, Isten mellett. Betlehemben pedig részese lett az első „apás szülésnek”, gondozója, pártfogója lett a Szentcsaládnak. Amúgy kevés szavú ember volt. A különös gyermek fogantatása és születése foglalkoztatta őt éjjel-nappal. Lekötötte teljes energiáját.

Szűkszavú volt. Nem beszél erről Máriának sem. A férfi értelem nehezen birkózik meg az isteni beavatkozással. Egyszerre érzi magát megalázva és tehetetlennek. Ki van szolgáltatva egy felsőbb erőnek. Kicsúszott kezéből az irányítás. Gyakorlatias férfiként nem tud mit kezdeni a csodával. Isten veszélyes vetélytárssá vált. Áthúzta emberi álmodozásait, terveit. De az Úr mégis megtalálta a módját, hogy hasson rá. Ha álmon innen nem tudta meggyőzni, megérteti az álmon keresztül. Az álomvilág és a valóság határán az egyszerű ácsmester nemcsak beéri az álommal, de sokra is viszi vele. Mert felébredve megértette, valójában mi is történik. Kritikus töprengése és önemésztő magatartása nem az ellenkezésben, hanem az Isten mellett mindenáron kitartó hűségben oldódott fel. Megértette Mária anyaságának titkát, különleges „fiának” nevét és küldetését, s emellett saját küldetését is. Vállalta a földi édesapa megbizatását. Mária mellett ő lett a csendes, megbízható társ.

Balog Pali bácsit csaknem 30 éve, hogy megismertem. Amikor csíkszeredai káplán voltam, ő volt az egyházközség „szerelésügyi” mindenese. Ha kellett villanyszerelő, ha kellett vízcsap javító, ha kellett fűtés bekötő. Bármikor számíthattunk rá. Olyan alapemberként tekintettünk rá, aki az első szóra segített. Ahogyan teltek az évek, még jobban megbizonyosodtunk arról, hogy nemcsak köztünk, papok között, bent a plébániaépületben ilyen, hanem az egész város így ismeri. Vasárnaponként láttuk a templomban, találkoztunk vele a gyűléseken, pénzszámoláskor, közösségi tevékenységekben. Oszlopos tagként tekintettek rá †Antal József, †Borbély Gábor főesperes urak, Pénzes pap bácsi, de minden itt szolgáló lelkipásztor is.

Mindegyik lakószövetség úgy emlékszik rá, mint aki senkit sem utasít vissza, és este 10-kor is megy szerelni, ha baj van. Víz-gáz szerelőként, villanyszerelőként is, pontos, precíz szakmunkájával mindenütt olyan embernek ismerték, aki nem riad vissza a kihívásoktól és szereti a munkáját. Nemcsak vállalatok, de többezer család is szívesen és hálával emlékezik arra, hogy ő szerelte be nekik a fűtést, fürdőszobát, mosógépet. Szegényeknek, nehéz sorsú nyugdíjasoknak sokszor ingyen javította a csapjaikat. Megmutatta, hogy az ember itthon is megélhet a keze munkája után. Becsületet szerzett a kétkezi munkának. Igazi szakember volt. Nem hiába mindenütt „Mester úr’”-nak szólították...

Adódik a párhuzam Szent Józseffel, mert Pali bácsi is hallgatag, szűkszavú ember volt. Mint szent József, az ács. De amit rábíztak, azt a legjobb tudásával elvégezte. Azt is tudjuk, hogy milyen évtizedek voltak azok. Ezt a nehéz örökséget vállalta, nem futamodott meg előle. Másokért élt. Meglátta a feladatban a lehetőséget, s legjobb tudása szerint, nyitott szívvel tette a jót.

Ugyanígy számíthatott rá rajongásig szeretett családja, gyermekei, unokái, egyházközsége is.

Ma, amikor a feltámadás reményében adjuk vissza testét az anyaföldnek, először is köszönettel tartozunk érte Istennek.

1. Azért, mert a kemény szenvedések nem elbátortalanították, hanem még jobban megedzették lelki immunrendszerét. A hallgatagság, a szigor, a keménység mögött ott volt az érző szív, a mindent egy lapra feltevő elkötelezettség a családért, a közösség szolgálatában. Szent József hűsége, kiállása, a rábízottakért odaadott élet mindenféle túlzás nélkül nála is fellelhető, sőt a mai nemzedéknek is példaképül állítható. Ilyen édesapákra, családjukért dolgozó családfőkre van szükség ma is. Nem olyanokra, akik folyton váltogatják szakmájukat s mindenben csak a hasznot keresik. Ma mintha nem becsülnénk úgy az idősek munkáját, mint régebb. Ma fiatalságkultusz dívik, s közben látjuk milyen kiállhatatlanok, bátortalanok és izgágák.

Pali bácsi kitartása, következetes szakmai hűsége, konok elszántsága a fiatalok számára is példakép.  Mert hiába, hogy fiatal seprű jól seper, de az öreg seprű azt is tudja, hol a szemét...

2. Hálát adunk Istennek az ő kiteljesedett életéért, azért, hogy Isten akaratát igyekezett megtenni minden helyzetben. Akkor is, amikor családja iránti szeretetből, fáradságot nem ismerve vállalta a napi feladatokat, de akkor is, amikor a közért valamit tenni kellett, az isteni és egyházi törvényekkel mindig összhangban. Szikár székely volt, aki kiállt egyháza mellett, tevékeny részt vállalt az egyházközség mindenféle gondjának megoldásában. Évtizedekig egyháztanácsosi minőségben élen járt a kezdeményezésben, a javításokban, egyszóval felelősséget vállalt egyházáért.

3. Kedves testvérek, minden koporsónál az a nagy kérdés: engedjük-e, hogy testvérünk, akit az Úr hazahívott, hazamenjen? Elengedjük-e őt, tiszta-e a lelkünk, odaadtuk-e életünket, és halottunkat is Istennek? De a még nagyobb kérdés: hogy milyen életet zár le ez a sír, ez a koporsó? Mert ettől függ a feltámadás. A középkorban a híres misztikus és prédikátor, Eckhart mester úgy fogalmazott: nem az a lényeg, hogy mit tettél, hanem, hogy mivé váltál?...

Én hiszem azt, hogy Isten oltókése Pali bácsit is olyan szépen, és annyira alakítgatta, érlelte, metszegette, hogy mostanra már együtt örülhet az angyalok kórusával, és magasztalhatja a mennyben az értünk földre szállt és megdicsőült Istenfiát. Megadta neki a szép és jó halál kegyelmét, el tudott búcsúzni szeretteitől, fel tudott készülni a nagy útra. Nyugodt szívvel adjuk vissza őt a Teremtőnek, mert tudjuk, a szeretet nem hal meg soha.

Úgy búcsúzunk el tőle most, mi: családtagok, volt munkatársak, hívő testvérek, mint akinek emlékét, amíg élünk, szívünkbe zárjuk. Jótettei fényes gyöngyként ragyogjanak Isten országában. Életpéldája kívántassa meg a hátramaradottakkal a becsületes munka szépségét, a hűséges, kitartó szeretet erejét, a hit mindenen túlmutató vigaszát.

Jól van te hűséges, derék szolga, – mondja neki az Úr, mivel hű voltál a kevésben, örök életet adok neked.

A szenvedés kohójában megtisztultál, a szép halál kegyelmét megkaptad, részesítelek örök boldogságomban.

Ámen!