Satu vérrel olajozva

Nem baj, ha most szenved Európa népe, a szankciók legalább hosszú távon satuba szorítják Putyint és rákényszerítik a békére. Döntenie kell: olaj vagy fegyver. Valahogy így fogalmazott J. Borell az EU külpolitikai biztosa. S milyen jó, hogy a testvérnép háborúja kiugrasztotta a nyulat. Európa összefog, összezár. Hiszen itt nem is az emberéletekről és a háborúról van szó, hanem liberális nyugati ideálokról és „úgynevezett értékekről”. Micsoda morál. Nem veszünk véres olajat. Nem vásárolunk tőled, mert arra költöd, hogy embereket gyilkolj. Inkább adunk fegyvert a szomszédnak, s akkor béke lesz. Ha pedig a gázturbinát visszaadja a Siemens, akkor kiváltjátok az ukránok haragját.

Eközben Európa népei már a télre készülnek, rettegnek a megfagyástól, a leszegényedéstől. A lengyeleknél elfogyott a szén, a cseheknél a maffiózók már terítik az ukrán fegyvereket a nyugati alvilág megrendelésére, az olaszok már nem szállítanak több fegyvert az ukrán háború sikeréért. A  holland gazdák napok óta tüntetnek, mert az egyetlen hazai élelmiszerláncot le akarja törni az amerikai „bió”-multicég. A németek csak visszakapcsolják az atomerőműveket, kitolják a belső égésű autók gyártásának futamidejét, aztán van ahol már jegyrendszert pedzegetnek, az üzemanyagárak az egekben, máshol kínjukban már uszodákat zárnak, be, lekapcsolják a közvilágítást, sőt a jelzőlámpák éjszakai kikapcsolását is fontolgatják. Nem mosnak, nem fürdenek, és kezdik menhelyekké alakítani a sportcsarnokokat.

A modern, szabadelvű „nyugat”, Amerika gyámsága alatt gazdaságilag lassan elvérzik, világjavító eszmerendszere úgy tűnik lejárt szavatosságú lesz.

A gyakorlatban viszont ez a nyugat csak kb. 30 ország, szemben a „normálisabb” 170 országgal, akik józanul gondolkodnak és cselekszenek. Az oroszok pedig lassan megszüntetik az Egyesült Államok által diktált egypólusú világrendet, és a háború száz napja alatt napi egy milliárd dollárral gazdagítják államkasszájukat, még ha olcsóbban is adják az olajat kelet felé, mint nyugati vásárlóiknak. Mi meg csak fogadjuk a naponta tízezrével érkező menekülteket, de nem csak a fehéreket ám, mert akkor megint lekerül a füstszűrős kalap a nyuszikáról.

Az esztelen felsőbbrendűségi érzet, a ruszofóbia kellő paraván a szélsőségeknek, sőt még morális dominanciával is büszkélkedik, hetykén odaszólva mindenkinek, aki még labdába rúghatna.

Aminek hiányában a kommunizmus alatt nyögtünk, vagy amiért nyugatra vágyódtunk, az elérhetetlen életszínvonal, jólét, demokrácia, az úgy látszik, a szemünk előtt dugába dől. Kártyavárként omlik össze. A kovid idején azt hittük, ezt már nem lehet fokozni, de lám, dehogyisnem. Mert a digitális média uralma alatt olyan tökélyre vitték az agymosást, hogy önként, engedelmesen, mindent elviselünk, ha úgy tálalják, hogy az nekünk jó lesz. Hiába értelmetlen ez a keménykedés, hiába a nép áldozata, a korrupt elit úgyis átviszi akaratát, csakhogy hatalmát mentse.

Ilyenkor az emberben gyűlni kezdenek a kérdőjelek: vajon ilyen könnyen bele kell nyugodnunk a sorsunkba? Nincs más megoldás? Nem lehetne másként, másképp gondolkodni? Nem lehetne Oroszországgal is egyenrangú félként tárgyalni, őt elismerni államként, aggályait komolyan venni és vele szövetséget kötni? Ez nem annyira fontos, mint a Nato-hadviselés?…

Jó ez nekünk, hogy ennyire a dolgokba, az árukba, a civilizációs eszközökbe vetjük bizalmunkat? Nem lehetne, nem kellene felelősségre vonni környezetünkben azokat, akik nekünk hazudnak, akik megtévesztenek? Hol vannak azok az értelmiségiek, akik, ha kell a média, a politikum paneljeit, üres bikkfanyelvét félresöprik, szembesítve a hatalom birtokosait az igazsággal?

Ezek a jelenségek vajon nem azt jelzik, hogy a finomkodó, elmaszatoló véleményvezérek megoldásai, választott képviselőink döntései nem a nép javát, a közösség nemzeti-hitbeli önbecsülését teszik tönkre? Nem kellene egyenesebben és őszintébben beszélni a néppel? Kell ehhez a háború, az olajmécses, a fagyos hideg is?

Ha a védelemhez, a békéhez is erőt kell felmutatni, kezdjük mindjárt az igazság, a szeret erejével. Mert a szeretet nem épülhet hazugságra. Az igazság motorját ugyanis a szeretet olajozza. Ahhoz viszont előbb kell a tartalékolaj.

Ha jön a Vőlegény, akkor már késő drága olajért szaladni.

Főleg ha a csapot már elzárták.

LINKEK:

https://eloszekelyfold.ro/2022/07/18/satu-verrel-olajozva/