Cetli 21 per 3
• A boldog tehén jó tejet ad. Finomabb a sajtja is… (Bányász Jóska nyomán)
• A sajt nem más, mint a tej elrugaszkodása a halhatatlanság irányába… (idézi Bányász Jóska a francia sajtbírót…)
• A reklám az áru sírfelirata…
• A Jóisten a kövekben alszik, a növényekben lélegzik, az állatokban álmodik, és az emberben ébred föl… (Bányász Jóska kedvenc keleti bölcsessége)
• Gondolkodás nélkül tanulni fölösleges kínlódás, tanulás nélkül gondolkodni veszedelmes… (Konfuciusz)
• Személyes időnket az emlékezetünk és a reménységeink (elvárásaink) tárolják. (László István)
• Célozd meg a mennyet, s ráadásként megkapod a földet is. Célozd meg a földet, s egyik sem lesz a tiéd… (C.S. Lewis)
• Ma, ha a Lélekre hallgatunk, nem fogunk konzervatívokban és progresszívekben, tradicionalistákban és újítókban, jobboldaliakban és baloldaliakban gondolkodni: ha ugyanis ezek a kritériumok, az azt jelenti, hogy az Egyházban megfeledkeztünk a Lélekről. A Paraklétosz az egységet, az egyetértést, a különbözőségek összhangját szorgalmazza. Egyazon Test részeit, testvéreinket láttatja velünk. Az egészet keressük! Az ellenség azt akarja, hogy a sokszínűség szembenállássá változzon, és ezért ideológiává alakítja. Mondjunk nemet az ideológiákra, és igent az egészre!" (Ferenc pápa pünkösdi homíliája)
• Vajon milyen lehetett a youtube és internet előtti világ?... De vajon milyen lesz a vírus után? Majd kialakul: csak Netflix s térerő legyen…
• Aki ad, mindig gazdagabb, mint aki csak kap. (Szokolay Sándor)
• A hova nem rajtunk áll. A miért az Isten titka. A hogyan a mi szabadságunk… (Jókai Anna)
• Úgy elfáradtam, térdig érnek a lábaim… Szívesebben állnék a másén…
• A művész nem azért nyúl vissza a régihez, a múltba, mert sokallja az újat, hanem mert kevesli… (Borsos Mikós)
• A harmadik nap diéta után összevesztem a kutyámmal egy gumicsonton… (Para Pista)
• Aki pofozni nem tud, annak bírnia kell a pofonokat… (Halmosi Sándor)
• A hőst az idő lefokozza, a vesztest megnemesíti… (Borsos Miklós)
• Az amerikai édesanya utazik a vonaton kétéves kislányával. Útitársai nem győzik dicsérni a gyereket, hogy milyen szép! Mire az édesanya legyint: ez semmi! De látnák csak meg a fényképét!...
• A remekmű kegyetlen és szép, mint a természet. A rettenet élményében is ott a remény. Gyógyít, nem andalít. (Czigány György)
• Nagy kérdés, kinek van igaza: az óvatosan alkalmazkodó passzívaknak, vagy a kockázatot is vállaló cselekvőknek?...
• Sem a hit, sem a ráció nem tudja hibátlanul egyensúlyba hozni magát… (Mészöly Miklós)
• A szeretet erősebb a halálnál. A halál kihull az öröklétből. (Cz.Gy)
• Olyan baloldali vagy, hogy tőled még Marx is jobbra van…
• Az időn belül a jelen hordozza az időtlenség dinamikáját: talán annak a szikrája, ami örök… (Cz. Gy.)
• A szellemlátók körétől a tiszta hit világáig néha hosszú út vezet, máskor csak egy pillanat. Loyolai Szent Ignácnak is harminc év kellett. Mindenki maga tudja, siettetni nincs értelme… (Juhász Ferenc)
• Isten sosem tanácstalan. Mindig pontosan tudja, mit fog tenni… (J.F.)
• Tüntetőleg felállni és otthagyni egy megbeszélést, sokkal zajosabb és feltűnőbb, mint maradni. Ám ha az akadékoskodó kimegy, utána jóval termékenyebb az együttlét… (J.F. nyomán)
• A Getszemáni-kertben Jézus minden barátja alszik, de minden ellensége ébren van. Míg aludtak, megváltotta őket… (B. Pascal)
• Ha megtaláltad a kincset: hagyj ott érte mindent. Ne légy átlagos, hanem normális!...
• Sokan szeretnének kiválasztottak lenni, de még többen menekülnek a kiválasztottságtól… (J.F.)
• A Nobel-díjas író elszórakozik a megváltással. Azt írja: Krisztus a kereszten megátkozza az Atyát. Elképesztő, hova süllyed a fekete zsenialitás… (Jókai Anna)
• A gyökereket nem eltépni kell, csak magasabbra kell nőni, mint a gyom… (J.A.)
• Nagy a különbség a művész és a bűvész között: a bűvészetben mintha megtörténne az, ami a művészetben meg is történik; A bűvész, mintha kettévágná az embert, aztán bravúrosan összerakja. A művész a katarzis által ezt meg is teszi; A bűvészet viharos tapsra késztet, aztán elfelejtjük. A művész néha nyugtalanít, bosszant, de foglalkoztat és beköltözik; A bűvész figyelmeztet: ne próbálkozzatok, nektek úgyse sikerül, ezt csak én tudom. A művész akarva-akaratlan követésre hív. Azt mondja, hogy gyertek; A bűvésznek trükkje van, amit megtart magának. A művésznek titka van, amit meg akar osztani… (J. A.)
• Nem elég, ha az író alanyban és állítmányban gondolkodik. Fontos az és, sőt az is…
• A posztmodernnek az a baja, hogy utána van valaminek, de semminek sincs fölötte… (J. A.)
• Ha sztár lennél, legalább csillognál, így csak celeb vagy…
• Az ócska panelrealizmus olyan regényt szül, ami úgy megy keresztül az ember lelkén, mint hogyha teflonból volna a lelkünk. A posztmodern szövegirodalmat a stiláris élvezkedésben érjük tetten, ráadásul még olvasni is nehéz. Mint a tömésre váró libát, főzőkanállal kell lenyomkodni a torkunkon. Megsebzi az olvasó gyomrát… (J. A.)
• A zenész, a színész, a táncos, a szobrász, a festő, ha úgy adódik, hogy megfosztják anyanyelvétől, attól még zenész, színész, táncos, szobrász marad. De ha az írót megfosztják anyanyelvétől, meghal… (J.A.)
• A rendszerváltásba az egyház olyan arculattal érkezett, amelyet jórészt ellenségei formáltak róla… (Schlett István András)
• Eleinte az volt a mondás: A filozófia a teológia szolgálóleánya. Utána: A filozófia a tudomány szolgálóleánya. Majd: a filozófia az ideológia szolgálóleánya. Aztán ez lett: a filozófia és az ideológia a gazdaság és a politika szolgálóleánya…
• Egy állítást sosem lehet bizonyítani, csak megcáfolni… (Az idő rövid története c. film)
• A mai hivatalos zöldek olyanok, mint a görögdinnye: kívül zöldek, belül vörösek… Vér vízzé nem válik…
• Az életszentség nem szabadon választott műfaj… (Varga László pk.)
• A római birodalmat 300 ezer katona tartotta fenn…
• A zene ott kezdődik, ahol a szó hatalma véget ér. (Debussy)
• A zene az egyik bizonyítéka annak, hogy Isten létezik. Különben mitől hatna az ember lelkére a harmónia…, – ami fizikai értelemben mégis csak „zörej”… (Mocsári Károly zongoraművész)
• A titkosszolgálatok nem azért vannak, hogy virágcsokrot készítsenek a ballagóknak. Annyira nem széplelkek.
• A Tízparancsolat a Nyolc Boldogság nélkül nem megy… (Benkő Ágota)
• A szabadságot és az egyenlőséget már kipróbáltuk, próbáljuk ki végre a testvériséget is…
• Jobban szeretem a csöndes építőket, mint a nagy lángolókat…
• Isten nem eltörli a szenvedést, hanem együtt hordozza velünk: ez a megváltás.
• Ha elkezdünk küzdeni a szenvedés ellen, ez is fölösleges szenvedés: a mosogatástól is sokan szoktak szenvedni, holott meg kell csinálni és kész. És nem feltétlenül csak a rossz miatt szenvedünk. Ha valakit nagyon szeretünk, szabadságot adunk neki, s egyben megengedjük, hogy a rosszat válassza és tévúton járjon. Ez is szenvedés… Egy szülő nem „védheti” meg gyermekeit a megküzdés nehézségeitől. A ’játszva tanulás angolul’ – csak kábítás. A megküzdés örömétől, a jóízű munka fáradságától nem kímélheti meg őket. És bizonyos értelemben így okoz nekik szenvedést. Ez érleli, ez által válnak felnőtté… (B. Á.)
• Élet sincs szenvedés nélkül (pl. szülési fájdalom), szabadság sincs. A fájdalmas magányt ember nem tudja betölteni. Vannak értelmetlen lelki sötétségek, amelyből aztán boldogság születik. Nem hadakozni kell a szenvedés ellen, hanem kitartani benne és értelmet adni neki. Csak két dologban lehetünk együtt a másik emberrel: örömben és bánatban… (B.Á.)
• A házasság nincs kész az esküvővel: akkor kezdődik. Holtig kell építeni. (B.Á.)
• Nagyon sok sérült felnőtt van, aki nehezen tudja adni, amit gyerekként nem kapott meg… (B. Á.)
• Az élet olyan, mint egy svédasztal, és nem lehet az egészet kérni; egy tálkánk van, és azt kell lehetőleg telerakni egykét olyan étellel, aminek örülünk, hogy nekünk ez jutott, és azt megesszük. (Jelenits István)
• Nemcsak azt kellene mondanunk, hogy a kenyér Krisztus testévé változik, hanem azt is lehetne mondani, hogy Krisztus teste kenyérré változik…!
• Ugyanúgy, ahogy az Ige emberré lett: kenyerünk lett Jézus! Nemcsak elrejtőzött, hanem azzá vált… (J. I.)
• Miután másodszor is eltörtem a lábam, az orvos azt ajánlotta: vagy többet, vagy kevesebbet kell sízni…
• Az örök élet vonzó perspektíva, de nem tekinthetjük miatta ezt az életet egy „nyomorúság völgyének”, amit valahogyan ki kell bírni: itt kell megtapasztalnunk Istent, hogy fölnőjünk szeretetéhez, és azt viszonozni is tudjuk… (J. I.)
• A fiatalok szigorú angyalok, a megalkuvás, megbocsátás hiányzik belőlük, sokkal radikálisabbak. Viszont önmaguk iránt meg elnézőek… Ahol van erkölcsi érzékük, ott nyers, vad szigorral működik. Egyre több embert száműznek egy lakatlan szigetre, többé nem is veszik emberszámba és megszakítják vele a diplomáciai kapcsolatot. Aztán eljön az idő, amikor a fiatal önmagát is rajta kapja olyasmin, ami miatt másokat erre a lakatlan szigetre száműzni szokott. És akkor érdemes megmondani neki, de talán magától is rájön: mindannyian ezen a lakatlan szigeten élünk, ahová minket száműztek… – Nincs szó tehát arról, hogy kiegyezzünk a rosszal, arról sem, hogy a pokolba taszítsuk azonnal, aki vétett ellenünk, de arról sem, hogy ami nehéz, ne erőltessük. Hanem, hogy mind gyarlók vagyunk, ezért türelemmel és alázattal kell megküzdenünk a jóért… (J. I.)
• A jogban érvényes az, hogy ami nem tilos, az szabad. Az erkölcsben ez nem érvényes… A keresztény szeretet íratlan szabályait megszegni is bűnnek számít.
• A Biblia egyéni értelmezése az egyéni kontrollt sem hagyja működni és ki van szolgáltatva az ötletek esetlegességének… A Bibliát az Egyház közössége (a Szentlélek által) és a szentek értelmezik helyesen… (J. I.)
• A materialista szemléletű ember úgy véli, neki mindegy, úgyis meghal, addig legyen jó, amíg él. De olyan, mint a skorpió, amely úgy fél a haláltól, hogy mikor tűzzel veszik körül, inkább beleugrik, legyen rajta túl minél előbb… (J. A.)
• Lehet, hogy rossz kezekben van a világ vezetése. Éles késekkel játszanak. Ha a kést valaki gyógyító szándékkal veszi fel, operál vele, akkor a gyógyítást szolgálja. Ha a cirkuszban körbedobálja vele a partnernőjét, akkor szórakoztat, mulattat, és ez ügyes dolog. Ha sípot farag vele, hogy megszólaltasson rajta egy szívhezszóló dallamot, akkor csodálatos művészetet teremt. De hogyha egy kés a majom kezébe kerül, nagy baj van… A kést az ember a teremtésre kapta. De, ha a szellemmajom csak utánozza vele az isteni valóságot, karikatúrát csinál belőle, veszélyes helyzetet teremt, és össze-vissza sebez mindenkit maga körül… A gonosz a szellemi térben is eluralkodhat. Mihály arkangyal a sárkányt a földre döfte… A sátán ott lapul a megroppant emberi természetben, végtagokban, tekergőzik szervezetünkben. Csak Isten segítségével győzhetjük le… (Jókai Anna)
• Minden, amit ebben az életben tettünk, mérlegre kerül. A mérleg nyelve: Krisztus… (J. A.)
LINKEK:
« vissza
