Keresés
 
 
Megtekintve: 1025 alkalommal
Örömhír - A. év

Öröm és szenvedés

1. Örüljön a puszta… és örömében ujjongva daloljon! (Iz 35,1–6)

Az advent örömteli várakozás. A nagyböjttől is ez különbözteti meg. A rózsaszín vasárnap harmadik gyertyájának fényénél nemcsak óvatos örömre szólít fel, hanem a próféta szavával már bátran láttatni meri a közelgő messiási idő megvalósulását. Izajás a szabadulás örömét, győzelmét és vigasztalását vetíti elénk, mert az Úr nem hagyja magára népét. A szenvedéssel, szegénységgel, hitványsággal teli világba az egyháznak ma is bele kell kiáltania az örömhírt: Isten megszabadít, megváltottak vagyunk! A jó erősebb a rossznál, a fény erősebb az árnyéknál!

 

2. Legyetek türelemmel… az Úr eljöveteléig! (Jk 5,7–10)

Szent Jakab apostol türelemre inti olvasóit. Az Úr eljövetelére való várakozás állandó ébrenlétet, készenlétet, örömteli készülődést jelent. Nincs helye a toporzékoló türelmetlenségnek, az elégedetlen okoskodásnak. A messiási idő megvalósulása rajtunk is múlik. Adventünk tevékeny készülődés, örömteli buzgó szorgoskodás, de úgy, hogy figyelünk az apró részletekre. Nem összecsapjuk dolgainkat, hanem hagyjuk, hogy a maguk természetes rendje szerint történjenek, és közben tapintattal elősegítjük, hogy beérjenek testi-lelki munkánk gyümölcsei. A gyermeknek is kilenc hónap kell anyja méhében, a szántóvető ember is mindent megtesz, hogy előkészítse a talajt, irtsa a gyomot, de az áldás Istené, és türelemmel kivárja, amíg a kalász szárba szökken, megérik és kész az aratásra. Az Úrjövet számunkra nemcsak karácsony, de akár halálunk órája is. Erre felkészülni, készen állni egész életprogram.

 

3. Te vagy-e a Messiás, vagy mást várjunk? (Mt 11,2–11)

Keresztelő Jánoson a börtön mélyéről, közelgő halála tudatában lesz úrrá a kétely: valóban az általa megkeresztelt Jézus a Messiás? Jézus válasza pedig a prófétai ígéretek beteljesedésére irányítja a figyelmet. Nem szűnt ugyan meg a szenvedés, de Krisztus által a bitófából a feltámadás és megdicsőülés fája lett. Jézus „lelkigondozói” figyelmessége innen is látszik: nézz körül, már észreveheted Isten irgalmas tetteinek gyümölcseit… Türelmetlen korunkban ez a szent időszak is óva int, ne szaladjunk rögtön más istenek után, ha az Úr nem váltja be azonnal ígéreteit, ha imáinkat nem abban a percben hallgatja meg. Ne keressük máris máshol életrendezésünk receptjeit. Más megváltók, keleti-nyugati eszmeáramlatok, vallásos ízű szellemi koktélok után nyúlva – amelyek azonnali, instant üdvösséget biztosítanak, emelik az adrenalin szintet, és elkábítanak boldogság-igézetükkel, félő, hogy teljesen összezavarodunk, a lelki környezetszennyezés áldozataivá válunk. Ha igazán várjuk az Üdvözítőt, meg is érkezik. Az esztelen rohanás helyett több csendes odafigyelés, tapintatos várakozás szükséges, hogy észrevegyük „az Úr érkezését”. Töltsön el minket örömmel, hogy ő maga is elindult felénk. Reményünk már megvalósulóban, hiszen ő nem akar megvárakoztatni, szüntelen kopogtat lelkünk ajtaján. Legfeljebb mi ne késsünk le a vele való találkáról.

A türelmes várakozás már önmagában képes átalakítani gondolkodásunkat, értékrendünket. Belső béke és öröm tölt el, és szemmel látható közösséggé tesz. Észrevesszük a mellettünk élő nincstelent, szegényt, hajléktalant, egy családtag arcában újra felismerjük Krisztus tekintetét, szerethető lesz a szomszéd, imát mondhatunk a politikusért, akit megválasztottunk, de időközben csalódtunk benne. Adventben Isten kicsalogatja belőlünk a jót, hogy elsimuljanak a ráncok, és értelmet kapjon minden, ami addig nyűg, szenvedés volt. Isten Krisztusban nem erőszakkal, törve-zúzva tesz igazságot az ember világában, hanem a szeretet szelídségével, tapintatával, a megélt hit meggyőző, átütő erejével. Örvendezzünk, fakasszuk fel másokban is a megváltottság örömét!




« vissza
 
 





btz webdesign